Hány kérdést teszel fel egy nap az iskolában? Ugye, nem sokat? Pedig kiskorodban biztos sokat kérdeztél. Egy vizsgálat szerint egy négyéves óránként kb. 26 kérdést tesz fel otthon, ahol a szülő beszélgető partnere.
A kérdezés megnyitja a fejünket az új dolgok befogadására. A kérdezés belőlünk indul ki és a választ is könnyebb megjegyeznünk, hisz egyből van mihez kötnünk. A megjegyzés szempontjából nagyon fontos, hogy ne lógjon valami csak úgy a levegőben. A kérdezés közben aktívak vagyunk, részt veszünk a folyamatban. Szóval a kérdezés kulcsfontosságú a tanuláshoz.
Az lenne az ideális, ha a tanárok nagy teret adnának a diákok kérdésfeltevéseinek és motiválnák őket erre. Ha ez nincs is így, akkor is tehetsz fel kérdéseket, még lehet örülni is fog a tanár, hogy valakit érdekel a téma. Mindenesetre az otthoni tanulás során is jól hasznát veheted, ha kérdéseket teszel fel.
Önkérdező módszer:
Megfogalmazhatod, mit is akarsz megtudni. Összeírhatod az összes kérdésedet, ami csak felmerül benned a témához felmerül. Aztán összeállíthatod, keresheted rá a választ.
A kérdések megválaszolása a megértés és emlékezés ellenőrzéséhez is jó módszer.
Gyakorold!
„Ha gyakorlottak vagyunk a kérdésfeltevésben, többet látunk, többet gondolkozunk és
többet tanulunk bármelyik tárgyból vagy az élet bármely területéről.”
Ha tapasztaltabbak leszünk, javul a kérdéseink minősége, és mennyisége is gyarapodik.
MIRE LEHET RÁKÉRDEZNI?
1. tulajdonságok
- Mi ez? Hogy néz ki?
- Milyen színű/ a formája/szerkezete/tapintása/szaga/hangzása?
- Miből van? Megváltoztatták, javították?
- Kora? Értéke?
2. Keletkezés, eredet
- Honnan való?
- Hogyan és ki készítette?
3. Felhasználás
- Milyen célból készült?
- Hogyan lehet felhasználni?
Irodalmi mű esetén ilyen irányban kérdezhetsz:
- Ki? Miért? Hol? Hogyan? Kinek? Mikor?
- Mi a fő mondanivalója, tanulsága?
- Mik a fő fordulópontok?
- Milyen (irodalmi) eszközöket használ?
Felhasznált irodalom: Robert Fischer: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? (Műszaki Kiadó, Bp. 2008)
